Hogy jött létre a férfi öltöny..
Érdemes már az elején tisztázni valamit: nem a ruha teszi a gentlemant, és fordítva, az úriember még ruhátlanul is az. Viszont hibát követünk el, ha azt a következtetést vonjuk le, hogy a megjelenésünk igazából nem is lényeges. A személyiségünk névjegye a ruhánk, az öltözékünk.
A gentleman stílusa nem egyenlő a vaskalapos konzervativizmussal.
London már a XVIII. században vezető szerepet játszott Európában a divat kialakításában, és Angliából fontos újítások indultak el. A nemesek Franciaországban királyi udvarokban éltek, addig a britek gyakran a vidéki birtokaikon időztek. A rókavadászat, a kedvelt elfoglaltságuk, újfajta öltözködési stílust kívánt. Lovagláskor a térdig érő kabát zavaró volt, ezért egyre nagyobb darabokat hasítottak le belőle. Ennek következményeként, a mellény is rövidebb lett, a nadrág pedig szűkebb. Az egész kontinens átvette ezt az újmódi divatot.
Az angol „frock coat” a franciáknál „fraque” lett, Németországban pedig „Frack”. A lovagló kabát, a „riding coat” elnevezést a franciák rendesen kiforgatták, és így jött létre a „redingote” kifejezés.
A XVIII. században keletkezett frakkból, nadrágból, és mellényből álló öltönynek csak a XIX. század végén kellett lemondania az élénk árnyalatokról. Az új divatot kétségtelenül praktikusnak tarthatjuk, ha a települések piszkos tereire és a széntől kormos levegőjére gondolunk. A vidéki környezetben azért továbbra sem lett minden fekete vagy szürke. A természet élénk és változatos színei a lovaglóruhákban és a vadászöltözékekben köszöntek vissza. A névtelen divatalakítók megtalálták a módját, hogy ne csak a vidéken, hanem a nagyobb városokban is viselhessék kényelmes lovagló kabátjukat.. egyszerűen sötét anyagokból készítették el. Végülis ennek a fejlődésnek köszönhetjük a manapság ismert rövid zakós öltönyt! Aki nem szereti az öltönyt, túl formálisnak tartja azt, gondoljon arra, hogy egy szabadidőruha sötét színű változatát veszi fel magára..
Az öltöny születési helye Nagy-Britannia, ahogy a modern férfi divaté is. Az 1900-as évek elején itt alkották meg a manapság is viselt férfi öltözékek alapmintáit. Azonban a XX. század közepétől az olasz divattervezőknek köszönhetően London uralkodása a divat felett nagymértékben csökkent. A könnyű, vékony szöveteket az itáliai szabók vitathatatlanul szebben dolgozzák fel, mint a britek.
Stílus és öltöny
A férfi ruhatárában az öltöny a mai napig a legelegánsabb öltözék, feltételezve, hogy szabásában, színében és anyagában megfelel az alkalomnak.. Az öltöny szabása az egyik legfontosabb. A tökéletesen szabott, de nem drága szövetből megvarrt öltöny még mindig jobb választás, mint a kiváló anyagból nem megfelelően szabott öltöny.
Manapság a legtöbb öltöny kétrészes, zakóból és nadrágból áll. Kettő gombos, és két oldalhasíték (két slicc) van a zakón.
Az öltöny ápolása
Viselés után akasszuk fel megfelelő formájú, széles vállfára. Ha a zakó vállát rendesen kitölti, nem lényeges, hogy fából legyen, a műanyag ruhaakasztó is megteszi. Érdemes a zsebeket kiüríteni, majd egy természetes szőrű ruhakefével óvatosan keféljük le. Az öltönynek egynapi pihenő jár az egész napos használat után.
A vegytisztítást nem szabad túlzásba vinni, csak akkor vigyük el a tisztítóba, ha valóban szükség van rá.. Nem is feltétlenül a vegyi tisztítással van probléma, hanem az azt követő vasalással. Az öltöny vasalása ugyanis jártasságot és megfelelő technikát igényel. A gondatlan vasalás pedig valóban el tudja rontani a legjobb anyagú öltönyt is.
Több mint 10 év alatt számos alkalommal láttam már igénytelenül vegytisztított és kivasalt öltönyöket. Akkor maradtam volna inkább csak a kefélésnél és a szellőztetésnél..
Felhasznált irodalom:
A gentleman
A klasszikus férfidivat kézikönyve
Vince Kiadó, 2012